Autocourse - az autósport könyveket gyűjtők számára varázsszó. Ez a kiadvány évtizedek alatt a leghíresebb és legnépszerűbb Forma-1-es évkönyvvé nőtte ki magát. A siker titka talán az, hogy mindig a korszak legjobb szakírói és fotósai működtek közre elkészítésük során. Régi fénye az internet elterjedésével némileg megkopott, de a gyűjtők jelentős része még most is alig várja, hogy karácsony előtt néhány nappal feltűnjön a könyvesboltok polcain, vagy az online könyvesboltok kínálatában.
Az Autocourse kollekcióm egy része - 1971-től 2003-ig
A történet 1951-ben kezdődött. Az Autocourse ekkoriban egy negyedévente megjelenő, hozzávetőlegesen 100 oldalas magazin volt, melyben nem csupán a Forma-1-ről, hanem a kor valamennyi jelentős autóversenyéről lehetett részletes tudósításokat olvasni angol, német, francia és olasz nyelven. A szerzők utazásaik során megtapasztalták, hogy az autósport közös nyelve az angol, így a második évfolyam már kizárólag ezen a nyelven jelent meg. Persze napjainkban ez a megállapítás tökéletesen megállja a helyét, az 50-es évekre azonban még nem jelenthető ki egyértelműen, hiszen a kor versenyzői eligazításainak egy részét francia nyelven tartották. A tudósítások kissé furcsa nyelvezetük ellenére mai mércével is kitűnőek, ráadásul páratlan adatmennyiség társul hozzájuk. A zárt pályás versenyek esetén például rendszeresen ott szerepel a tudósítások mellett az összes versenyző összes(!) körideje, ide értve a Le Mans-i 24 órást is!
Az 50-es években piacra kerülő Autocourse kiadványok megjelenésének időpontja és számozása meglehetősen bonyolult. 1951-ben csak három füzetet adtak ki, az évfolyam utolsó száma már 1952 elején jelent meg. Ennek borítóján I. évfolyam 4. szám 1952 felirat látható, melyről első azt hihetnénk, hogy az 1952-es versenyek leírásait tartalmazza, holott az előző szezon negyedik negyedévéről szól! Az 1952-es szezon bemutatásának első kötete február környékén jelent meg II. évfolyam 1. szám 1952 néven. 1953-tól már kéthavonta került az Autocourse a boltokba, melyből az utolsó két számot már 1954-ben adták ki. Tehát az ebben az évben megjelent III. évfolyam 5. ill. 6. szám még az 1953-as szezon versenyenek történéseit tartalmazza! A dolgot tovább bonyolítja, hogy a IV. évfolyamnál már a megjelenés hónapja is feltüntetésre került a kiadványon, így például a IV. évfolyam 6. szám 1955 április feliratú Autocourse az 1954-es szezon végén lezajlott eseményeket örökíti meg, míg az 1955 júniusában(!) megjelent V. évfolyam 1. szám kezd foglalkozni az 1955-ös szezon történéseivel - többek között a januári Monte Carlo Ralival...
Ha még mindig tudnak követni kedves olvasók, akkor folytatom. 1956 folyamán év közben(!) az Autocourse-ból havonta megjelenő magazin lett, így az első negyedében megjelent az V. évfolyam utolsó két száma (a lenti képen jobbról a két szélső), áprilistól-decemberig pedig további kilenc példány VI. évfolyam néven. Ha azt gondolnánk, hogy az 1957-es januári példányszám már a VII. évfolyamhoz tartozott, akkor bizony tévedünk, mert a januári, február, ill. a márciusi lapszámok voltak a VI. évfolyam 10, 11, és 12. számai. A VII. évfolyam áprilisban "kezdődött", de nem az első számmal, hanem az előző sormintát folytatva egyszerűen "No. 13." szerepelt a borítón. És ez folytatódott egészen 1958 júliusáig, akkor jelent meg a 27. lapszám. Az év hátralévő részében csak a hónap és az év került az újság címlapjára. Sőt, időközben a név Autocourse and Sporting Motorist-ra változott...
Az Autocourse ötödik évfolyamának hat száma
Azt hiszem egyelőre ennyi bőven elég, de hamarosan jön a történet következő része!
