Ha akad olyan sasszemű olvasó, aki hosszasan tanulmányozza a blog nyitóképét, az felfedezhet rajta négy olyan kötetet, melyek ugyan az Autocourse család tagjai, mégsem tartoznak az évkönyv kategóriába. A szóban forgó művön ugyan az autósport bőkezű szponzoraként megismert dohánykonszern egyik márkájának logója díszeleg, csakhogy a Marlboro felirat helyén az Autocourse szó olvasható. Így már megvan?
A jól csengő márkanév égisze alatt mind versenyzőkről, mind csapatokról jelentek meg könyvek, most az utóbbiakról lesz szó. A sorozat első darabjaként 1984-ben az a kötet látott napvilágot, melyről ebben a bejegyzésben már szó esett: a McLaren csapat történetéről szóló mű. Ez persze nem is csoda, hiszen a Philip Morris abban az időszakban az istálló főtámogatójának számított. A másodikként a Ferrari került sorra, ezt azonban a McLaren könyvvel ellentétben nem Doug Nye, hanem az ugyancsak neves szakíró, Alan Henry vetette papírra. A témaválasztás ebben az esetben sem volt meglepő, hiszen a Marlboro logója már akkoriban is ott virított a "vörösök" autóin, sőt a mai napig is támogatják a csapatot - igaz szigorúan rejtett formában. Az viszont meglepő - legalábbis számomra - hogy a harmadik kötet témája a Brabham csapat lett, mely soha, semmilyen formában nem kapcsolódott a Philip Morrishoz. Igaz, ha valakit a 80-as évek közepén megkértek arra, hogy sorolja fel a Forma-1 történetének legjelentősebb csapatait, alighanem a Ferrari - Lotus - McLaren - Brabham sorrendet állította volna fel. Így logikusnak tűnhet, hogy a Brabham is bekerült a kiválasztott csapatok közé. (A Lotusról nyilvánvalóan szó sem lehetett, hiszen azt a rivális, John Player Special cigarettamárka szponzorálta.) A negyedik csapat - ugyancsak Henrytől - a March lett a sorban 1989 őszén.
A sarokban látható a figyelemfelhívás - ezek bizony új kiadások
Időközben megjelent a McLaren (1987 december) és a Ferrari (1989 április) második, bővített kiadása. Az már csak hab a tortán, hogy a McLaren és March esetén az IndyCar sorozatra készült autók bemutatásával is kiegészül a történet, sőt, az előbbi esetben a Bruce McLaren életéhez szorosan kötődő CanAm sorozat sem maradt ki. A függelékben pedig ott található az adott csapat összes eredménye. Ahogy azt már az Autocourse kiadványoknál megszokhattuk, a könyvet, fényes, minőségi papírra nyomták, így nem csak tartalmas, hanem szép könyvekkel is van dolgunk. Érdekesség, hogy amíg az első három könyv ugyanakkora méretű, a March könyv kilóg a sorból, és általam nem ismert okból magasabb és szélesebb, mint a többi.
Valamennyi műről elmondható, hogy a témául szolgáló csapat történelmét olyan alapossággal se előtte, se azóta nem írta le egyetlen szerző sem. (Talán a Ferrari esetében beszélhetünk méltó versenytársról.) A szöveg mégsem terjengős, épp azt a mennyiségű információt tartalmazza, amire az olvasónak szüksége van. A kötetek az alapítók életének és karrierjének bemutatásával kezdődnek. Ebből kiindulva következik a csapatok alapításának története, majd a "kibontakozás" - azaz a meglehetősen sok sztorival fűszerezve. A szöveget gyönyörű fotók egészítik ki, a kép/szöveg aránya pedig ideálisnak mondható. Mivel a négy csapat története közül a Ferrarié a leghosszabb - ez a könyv 352 oldalas - még úgy is, hogy kisebb betűtípussal készült, mint a többi kötet. A technika iránt kevésbé fogékonyak (mint én) részére kifejezetten jó hír, hogy a szerzők nem az autók fejlődésére fókuszáltak (még Doug Nye sem, aki elsősorban erről az oldaláról ismert), hanem inkább a versenyeket és az eredményeket mutatták be, tökéletesen fogyasztható formában. Csak az a kár, hogy közel harminc éves könyvekről van szó, és a sztori nem folytatódik napjainkig - vagy az időközben tönkrement két csapat - a Brabham és a March - esetén a megszűnésig.
A Brabham kötet és a "nagytestvér", a March
A konklúzió tehát nem is lehet más, mint hogy ezek a kötetek sem hiányozhatnak egy gyűjtő polcáról. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy egy húsz-harminc kötetből álló alapgyűjtemény nélkülözhetetlen darabjairól van szó - talán a March könyvtől eltekintve.Szerencsére a sorozat köteteinek beszerzése egy átlagos pénztárcájú gyűjtőnek sem jelent megoldhatatlan feladatot, mert leharcolt kötetek 5 font alatt beszerezhetőek, persze a hibátlan példányokra jóval többet kell áldozni.
