Autósport könyvtár

Könyv, újság, DVD... és még sok minden más!

Jó móka volt!

2021. május 30. 13:27 - Surányi Géza

Ha egy könyvet a megjelenés után hét évvel újra kell nyomni, és napjainkban a használt kötetek ára az eredeti többszöröse - az biztosan nagyon érdekes olvasmány lehet! Erre gondoltam, amikor levettem a polcról Tony Rudd: It Was Fun! című kötetét, mely már 2003 óta pihent ott, de még nem jutottam el odáig, hogy elolvassam. A könyvet  a Autosport (akkor még Atlas) internetes fórumon olvasott vélemények hatására rendeltem meg. Azt írták, hogy a BRM, és később a Lotus csapat egykori kulcsszereplőjének önéletrajza szórakoztató olvasmány, bár az egyik - azóta már sajnos elhunyt tag (Pete Fenelon) szerint főleg abban az esetben ha "Tisztában vagy a motorokkal és hogy azok hogyan működnek."

Tony Rudd nevét a Lotus csapat kapcsán ismertem meg, amikor 1989-ben az akkor már a nyugdíjazás szélén álló szakember átvette a nagy bajban lévő, patinás istálló irányítását. A 2000-es években láttam számos, az autósport történelmét bemutató DVD felvételen, de ez elhízott, szemüveges úriember csupán egy remek tervező benyomását keltette. Ilyen előzmények után vágtam neki a 345(!), sűrűn "telegépelt" oldalt tartalmazó könyvnek.

És hogy mire jutottam a végén? Nos, el sem tudom képzelni, hogy Rudd hogyan tudta visszaidézni több, mint ötven ét távlatából, hogy melyik napon, éppen hol volt és mit csinált, vagy hogy éppen a motor melyik alkatrésze romlott el. De a könyv szinte napló-szerűen végig követi az egész életét és autósport pályafutását. Az a jelző, hogy szép, gazdag életútja volt, egy nagyon enyhe megállapítás. Azt hiszem a legtöbb olvasó elcsodálkozik, hogyan sikerült ennyi mindent belesűrítenie 68 éves koráig tartó aktív éveibe. Előzetes ismereteim és benyomásaim hazudtak, mivel Tony Rudd sokkal több volt egyszerű mérnöknél, a 80-as évekre az egész autógyártás egyik legfontosabb szereplőjévé nőtte ki magát.

rudd.jpg

Az életrajz egyértelműen azok közé tartozik, melyeket nehéz letenni. Annyira magával ragadja az olvasót a történet, és ahogy halad előre a könyvben, egyre kíváncsi lesz az újabb részletekere. És észre sem veszi, hogy elszaladt egy óra. De az is igaz, hogy a mű félig-meddig mérnöki tankönyvnek is tekinthető, olyan sok információt és technikai részletet tartalmaz azokról a projektekről, melyekben Rudd részt vett. Az igazi csemege azonban azok az érdekes. és máshol nem olvasható sztorik, melyek remek humorral átszőttek. És ugyan a könyveknél nem igazán fontos a külső, a borító tetszetős, sőt magának a kötet is egy valódi "könyv" benyomását tükrözi: jtetszetős betűtípus, jó minőségű, de nem csillogós papír, fekete keménytábla arany betűkkel, és masszív kötés.

Összességében tehát elmondhatom, hogy a könyv elolvasása "Jó móka volt!", de nem kezdeném elölről. Épp ezért ha valaki szeretné átélni azt a sok-sok kellemes órát, amit én töltöttem az olvasással, akkor ne habozzon és küldjön nekem üzenetet! Viszont ahogy a bevezetőben is említettem, egy pici mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, mivel a használt kötetek ára az Amazonon 55 fonttól (azaz közel 23 ezer Ft-tól) kezdődik, de az Ebayen sem találtam 50 fontnál (azaz több, mint húszezer forintnál) alacsonyabb árat. De én csak annyit kérek érte, amennyit magam sem sajnálnék érte, ha még nem lett volna a könyv és nem olvastam volna. Azaz az Ebayen található legalacsonyabb ár felét, tízezer Ft-ot. Arra való tekintettel, hogy manapság szinte képtelenség az Egyesült Királyságból könyvet rendelni, csere is szóba jöhet!

komment

A könyvrendelések vége

2021. április 03. 12:11 - Surányi Géza

A mai posztban leírtakat nem áprilisi tréfának szánom - bárcsak az lenne! Helyette szembe kell néznünk a szomorú valósággal, vagyis hogy az Egyesült Királyságból könyveket, DVD-ket, újságokat már nem tudunk a jövőben rendelni. Mint ismeretes az Egyesült Királyság 2020. december 31-én kilépett az Európai Unióból. A nagyobbik baj, hogy az Európai Gazdasági Térségből is kiléptek. Az EGT-nek ugyanis vannak olyan tagjai, melyek nem EU-országok, mert nem kívánnak az Európai Unió politikai közösségében tagként részt venni. (Ilyenek Izland, Liechtenstein és Norvégia) Az EGT országokban biztosított az áruk szabad áramlása.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Nos, mivel az Egyesült Királyság és az EU-s országok között nem biztosított az áruk szabad áramlása, innentől fogva már nem hozhatók be és nem vihetők ki áruk vám- és ÁFA mentesen. Ha ez még nem lenne elég, a csodás Magyar Posta további 3500 Ft+ÁFA költséget is felszámít vámkezelés címén! Tehát egy 10 ezer Ft-os tétel beszerzési ára majdnem a kétszeresére növekszik! Ennek tetejébe mindenféle papírokat kell kitöltögetnünk, sőt a csomagunkat jó eséllyel ki is bontják, így könnyen elképzelhető, hogy a benne lévő áru megsérül. Az Amazonról már nem is beszélek, akik Import fees deposit jogcímén simán levonják a könyv árának egyharmadát a rendelésekor.

Ilyenkor jogosan merül fel az emberben kérdések tömkelege: Hol vagyunk most? A sötét középkorban, hogy vámot (és ÁFÁ-t) kelljen fizetni Európán belül? Milyen dolog az, hogy csak úgy kibontják a neked címzett csomagot? Hallottak már olyanról, hogy levéltitok? Hol van ilyenkor a GDPR? Hogy történhet meg az, hogy a Magyar Posta csak akkor adja oda a neked címzett küldeményt, ha 3500 Ft+ÁFÁ-t fizetsz nekik?  (Azt hiszem ez tökéletesen kimeríti a zsarolás fogalmát! Mint ahogy ez az egész vám és ÁFA mizéria is.)

vam.JPG

Ezt a csodás nyomtatványt kell kitöltenünk, ha hozzá akarunk jutni a csomaghoz

Még ugyan nem hoztak nyilvánosságra első negyedéves brit adatokat az exportról és az importról, de gyanítom, hogy a töredékére esett vissza mindkettő. A kétségbeesés látszik a DUKE Video magatartásán is, mely a heti egy hírlevéllel ellentétben most már naponta küld ajánlatokat, mindenféle árengedményeket ígérve De mindhiába. Jelenleg egy csomagom dekkol jó egy hónapja a vámon, és már régen jeleztem a DUKE-nak, hogy nem tartok rá igényt. Azt ígérték, hogy intézkednek a visszaküldés iránt, és ha visszaérkezik a küldemény, akkor a pénzt is visszakapom.

Hogy mi lehet a megoldás? Meg lehet ugyan próbáni Németországból, Franciaországból vagy Olaszországról rendelni, de ezekben az országokba már eleve drágább a termék, így az áhított könyvekhez csak jókora felárral juthatnánk hozzá. Megoldás lehet még az is, hogy az Egyesült Királyságban élő rokonainkat, barátainkat kérjük meg, hogy egy-két nélkülözhetetlen könyvet hozzanak haza számunkra, és jó esetben a karácsonyi hazalátogatásuk során meg is kaphatjuk tőlük. (Abszurd, nem?) A DVD-k esetén szóba jöhet a letölthető verzió megvásárlása a DUKE Videótól, de ez két dolog miatt sem tűnik jó megoldásnak: egyrészt a gyorsabb letölthetőség miatt erőteljesen tömörítik a videófájlokat, mely minőségromlást eredményez, másrészt nem pótolja azt az örömöt, mely egy DVD, mint kiadvány kézbe vétele jelent.

Összességében látható, hogy mennyire elkeserítő a helyzet. Rövidtávon nem látok megoldást, de elképzelhető, hogy mind az Amazon, mind a DUKE lép valamit, mert szerintem esélyes, hogy így erősen visszaesik a forgalmuk. Bár azt nem tudom, hogy más EU-s országokban mennyire veszik komolyan az ilyesmit, vagy ugyanúgy kézbesítik az Egyesült Királyságból érkező küldeményeket, mint eddig.

Tehát egyelőre be kell érni azokkal a könyvekkel, melyek a birtokunkban vannak, és ha akad itthon bármiből eladó példány, azonnal le kell csapni rá, mert az Egyesült Királyságból való behozatal gyakorlatileg ellehetetlenült. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az Autósport Könyvtár megszűnik, hiszen több száz olyan kötet sorakozik a polcokon, melyekről még nem írtam. Akik azonban, akik a poszt alapján kedvet kapnak az adott könyv megvásárláshoz, alighanem elháríthatatlan akadályokkal kell szembenézniük. 

komment

Akitől a könyvek szeretetét örököltem

2021. február 03. 19:18 - Surányi Géza

A saját elhatározásomból talán sosem írtam volna Édesapámról, Dr Surányi Imréről, aki akarva-akaratlanul beoltott a könyvek szeretetével. De egy helyi magazin megkért, hogy szedjek össze néhány személyes adatot, mert szeretnének egy portrét megjelentetni az emlékére. Nem túlzás ugyanis azt állítani, hogy közismert, sőt köztiszteletben álló személy volt Egerben. Így összeszedtem a személyes okmányait, de a száraz adatok közlése helyett végül egy egészen személyes hangvételű írást készítettem róla. És ezt teszem most közzé kisebb változtatásokkal.

1928. április 26-án született Csongrádon. Itt végezte a négyosztályos elemi iskolát, közben a helyi cserkészcsapat tagja lett. 1939-től a Szent Imre Gimnáziumban tanult, ahol 1946-ban érettségizett, a bizonyítványának tanúsága szerint „kitüntetéssel”. Tízéves korától a Csongrádi Zeneiskolában hegedülni tanult. 1946-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1952-ben diplomázott és doktori címet szerzett. A disszertációja készítése alatt még nem tudott írógéppel írni, így egy évfolyamtársát és barátját kérte meg, hogy gépelje le a diplomamunkáját, egy bizonyos Paskay Lászlót. 1956-ban költözött Egerbe, ahol a Hittudományi Főiskolán kezdett tanítani. 1961-ben jogosítványt szerzett motorkerékpárra, és időnként kirándulásokat tettek tanártársaival a Hittudományi Főiskola Pannóniái nyergében. 1964-ben középfokú könyvtárosképző tanfolyamot végzett. 1968-ban személygépjárműre is levizsgázott, de később szinte sohasem vezetett.

Végül mégis a világi életet választotta és 1973-ban házasságot kötött édesanyámmal, Dr Katona Mariannával. 1973-től 1988-ig (azaz nyugdíjba vonulásáig) a Markhot Ferenc Kórház orvosi könyvtárában dolgozott. A klasszikus könyvtárosi munka mellett orvostanhallgatók felkészülését segítette, a nővéreknek orvosi latint tanított, közben szakfordítói munkát végzett. Sőt, mivel akkoriban egy-egy külföldről vásárolt orvosi műszerhez vagy berendezéshez csak idegen nyelvű használati utasítást mellékeltek, ezeket ő fordította le magyarra. 1988-tól egykori tanítványa, Dr Antalóczy Lajos invitálását elfogadva a Főegyházmegyei Könyvtárban dolgozott. A könyvtár összes könyve (ha jól tudom 60 ezer kötet) a kezében volt, ezeket katalogizálta. Erre azért volt szükség, mert mikor az egyház visszakapta a könyvtárt az államtól, senki sem tudta, milyen könyvek vannak ott. Emellett idegenvezetést tartott a könyvtár dísztermében vagy a csillagászati múzeumban magyar és idegen nyelven.

1992-ben megkapta a könyvtárosoknak adható legmagasabb kitüntetést, a Szinnyei József díjat. 2002-ben a Bayerische Rundfunk TV csatorna műsorában adott német nyelven interjút, ahol a „könyvtár lelkének” nevezték. 2006-ban a Főegyházmegye anyagi okokra hivatkozva elbocsátotta.

imre.jpg

Ez a kép az utolsó születésnapján készült

Majdnem minden tudományág érdekelte:

  • gyerekkorától foglalkoztatta a csillagászat
  • érdekelte a keresztnevek jelentése
  • szerette a történelmet
  • a természettudományokat is kedvelte, elsősorban a fizikát
  • zeneszerető ember volt, hatalmas hanglemezgyűjteménnyel rendelkezett
  • foglalkoztatta az irodalom, már gyerekkorában az összes klasszikust elolvasta
  • szívesen nézegette a térképet, mert érdekelte a földrajz is és szeretett utazni
  •  Egert nagyon megkedvelte, folyamatosan kutatta a történetét.

Az igazi szenvedélye azonban a nyelvtanulás volt. Már a gimnáziumban tanult latint, németet és angolt. Az egyetemen ezekhez jött a francia, az ógörög, a héber, a szír és az arám nyelv. Később teljesen autodidakta módon tanult meg olaszul, tehát összesen tíz nyelven tudott.

Csak egy valami nem illett ebbe a képbe! Sohasem sportolt, igaz, mint alföldi gyerek, gyakran úszott az élő Tiszában, és megszerezte a vízi jártasságit is. Mivel azonban engem érdekeltek az autók és autósport, elvitt az első Forma-1-es Magyar Nagydíjra 1986-ban. Összesen ötször járt a Hungaroringen. Annyira megszerette a Forma-1-et, hogy az összes futamot és időmérő edzést megnézte a TV-ben, még a 80-as évei vége felé közeledve is képes volt hajnalban felkelni, hogy élőben megnézzem egy másik földrészen megrendezett versenyt. Idős korában – mivel megromlott látása miatt már nehezen olvasott – sokat nézte a TV-t, elsősorban a tudományos vagy komolyzenei csatornákat.

De ha családjáról volt szó, mindent félretett. Mivel édesanyám orvosként sokat dolgozott, helyette ő látta el a házimunka nagy részét: mosogatott, takarított, bevásárolt. Ő jött értem az óvodába és az iskolába. Csodálatos apa volt. Mindenben és minden eszközzel segített, támogatott. Rengeteget lehetett tanulni tőle, az élet minden területén. Ő tanított meg kerékpározni és tulajdonképpen úszni is. Rajongásig szerette a családját. Mindent megtett és feláldozott azért, hogy a családja semmiben se szenvedjen hiányt. Nem volt szigorú apa, inkább túlságosan elnéző. Állandóan viccelődött, kitűnő humorérzékkel rendelkezett.

2018. szeptember 22-én hunyt el hosszú ideig tartó, türelemmel viselt betegség után.

komment

Kíméletlenül őszinte

2021. január 24. 17:20 - Surányi Géza

Röviden a címben szereplő szó összetétellel lehetne jellemezni Alan Jones önéletrajzi könyvét, legalább is nekem ez jutott eszembe a mű elolvasása után. Az ausztrál világbajnok már aktív versenyzőkorában is híres volt arról, hogy véleményét nem rejti véka alá és ez a jellemvonása a hetedik ikszen túl sem változott. Sőt, igazából ekkor teljesedett ki. Többek között ez a stílus teszi a 2017-ben megjelent, puhafedeles könyvet különösen érdekessé. Az alcím - How Alan Jones climbed to the top of Formula One - azt sejteti, hogy a könyvben csak a versenyzői karrierről lesz szó, de szerencsére nem ez a helyzet: a mű segítségével Jones emberi oldalát is megismerheti az olvasó.

A könyv legjobb vonása az, hogy Alan Jones úgy mesél el mindent a Andrew Clarke-nak (aki a szellemíró szerepet vállalta magára), mintha a legjobb barátja lenne és nem lenne előtte semmi takargatnivalója. Ahogy azt a címben is jeleztem, Jones kíméletlenül őszinte, azaz nem csak a szépre emlékezik, hanem mindent úgy ad elő, ahogy történt. És mivel AJ sosem simulékony modoráról volt híres, a műben bőven akadnak különös, megdöbbentő, sőt megbotránkoztató történetek is. Az pedig nyilvánvaló, hogy a világbajnok kendőzetlenül mondja el véleményét riválisairól, sőt a fiatalkori önmagáról is. Persze mindez nem jelenti azt, hogy nyomdafestéket nem tűrő stílusban fejtené ki a gondolatait, de azért Andew Clarke-nak biztos akadt dolga, hogy egy könyvhöz méltó formába hozza a szöveget.

jones.jpg

Könyv már a megjelenésével is olvasásra csábít

Különösen érdekes rész az első (1981-es) visszavonulását követő időszakról, illetve a visszatéréséről szóló rész, hiszen mindmáig erről még a versenyzőt jól ismerők sem sokat tudtak. Főképp azért, mert a másik, Alan Jonesról megjelent könyv 1981-ből származik. Azt egyébként a nyakatekert mondatairól híres Keith Botsford segítségével készítette el az ausztrál legenda. Amikor 2016-ban a Magyar Nagydíjon alkalmam volt találkozni Jones-szal, akkor jobb híján ezt tudtam neki odaani aláírásra. Persze megragadtam az alkalmat, hogy interjút kérjek tőle, ami létre is jött: a Hungaroring dobogójának "előszobájában" ültünk le beszélgetésre. Jones velem - mint teljesen ismeretlen újságíróval - pontosan úgy viselkedett, mint Clarke-kal, azaz kíméletlenül őszintén. Boldog voltam, amikor egy évvel később megjelent könyvben pontosan úgy mutatta be az eseményeket, mint ahogy nekem előadta.

Nem tudok mást tenni, minthogy a 416 oldalas művet a legmagasabb osztályzattal tüntessem ki, és feltétlenül megvásárlásra javasoljam. Ez annak ellenére sem ütközik különösebb nehézségbe, hogy a könyvet az Ebury Press Australia adta ki, sőt a távoli kontinensen is nyomtatták! Jelenleg Európában is lehet új példányokat szerezni, mégpedig kedvezőnek mondható, húsz font (8000 Ft) körüli áron. Gyanítom, hogy már nem sokáig, úgyhogy akinek felkeltettem az érdeklődését, annak érdemes minél hamarabb megrendelni a könyvet!

komment

Újévi fogadalom #1

2021. január 02. 14:12 - Surányi Géza

Bizony-bizony én is tettem szilveszterkor egy fogadalmat, mégpedig azt, hogy az Autósport Könyvtár a jövőben nem gyarapszik tovább. Persze ez nem jelenti azt, hogy többé nem fogok új kötetet vásárolni, azonban az új beszerzések helyett megválok a gyűjteményem néhány régebbi darabjától - mint ahogy azt a valódi könyvtárak is teszik. Vagyis az új beszerzéseket a régi könyvek eladásából fogom finanszírozni. A "kiselejtezésre" kerülő könyvek természetesen értékes példányok - a leírásból ki fog derülni, hogy miért nincs helye az én kollekciómban. Lássuk!

 

Eric Dymock: Jim Clark

Egy nagyon szép, minőségű papírra nyomtatott, illetve fotókkal gazdagon illusztrált van szó, de mivel Jim Clarkról további öt(!) könyv sorakozik a polcon, legalább egynek mennie kell. És ez Eric Dymock könyve lesz.

clark-1.jpg

Oldalszám: 256
Méret: 21,8 x 1,8 x 29 cm
Súly: 1,04 kg
Állapot: Egyszer olvasott, szinte hibátlan
Ár: 7000 Ft

 

Kant/Födisch: 50 Jahre Formel 1 - Die Sieger

Ezt a könyvet még Kölnben vettem, 2000 őszén 40 márkáért. (Még a blokk is megvan!) Mint ahogy a címe is jelzi, a Forma-1 futamok győzteseinek részletes életrajzát mutatja be. Szándékosan hagytam ki a mondatból a "világbajnoki" jelzőt ugyanis a bajnokságon kívüli futamok győzteseiről is szó esik a könyvben, mint például Jean Behra, Mike Spence vagy Jean-Pierre Wimmile. Tehát egy remek könyvről van szó, melyet az interneten megjelenő egyik első cikkemhez (Jacky Ickx karrierje) használtam. Az utóbbi húsz évben sajnos német nyelvtudásom sokat kopott, így ennek a műnek már nem veszem hasznát.

sieger-1.jpg

Oldalszám: 215
Méret: 25 x 30,5 x 2,2 cm
Súly: 1,5 kg
Állapot: Olvasatlan, sarkokon apróbb sérülés
Ár: 8000 Ft

 

Kampf am Limit - Die Formel 1 Chronik

Ugyanakkor vásároltam, mint az előző könyvet. Egy klasszikus Forma-1 enciklopédiáról van szó, és alighanem a jobbik fajtából. Elolvasni ugyan nem olvastam, de a belelapozgatás után sok olyan dolgot tudtam meg, melyről korábban fogalmam sem volt. Szóval bátran ajánlom ezt a vaskos, fotókkal gazdagon illusztrált könyvet azoknak, akik jobban tudnak németül, mint én.

chronik-1.jpg

Oldalszám: 400
Méret: 23,5 x 30 x 3 cm
Súly: 1,88 kg
Állapot: Olvasatlan, szinte hibátlan
Ár: 8000 Ft

 

Mark Hughes: F1 Retro 1970

A könyvet személyesen, a szerzőtől kaptam pár éve a Magyar Nagydíj során, és dedikálta is nekem. Annak idején ezt írtam róla az Autósport és Formula magazinban:

Vajon van-e értelme egy 1970-es Forma-1 évkönyvet napjainkban kiadni? Valószínűleg ezt a kérdést a szerző, Mark Hughes és a Cluster Publishing kiadó vezetése is feltette magának, mielőtt az F1 Retro c. könyv megszületése mellett döntöttek. A mű elolvasása után egyértelmű igen a válasz. Az első ok talán az, hogy az idő múlásával másképp látjuk a dolgokat, mint bő négy évtizeddel ezelőtt. Másrészt a „főszereplők” olyan érdekességeket is elárulnak, melyet akkor hétpecsétes titokként kezeltek. Harmadrészt a korabeli évkönyveket nem díszíthette annyi színes kép, mint az F1 Retro-t. A kötet a klasszis évkönyv stílust követi, ugyanis beszámol év érdekességeiről, bemutatja a versenyzőket és csapatokat, és a részletes tudósításokat tartalmaz a versenyekről. A leírtak fényében érthető, hogy a könyv óriási sikert aratott. Mark Hughes elárulta lapunknak, hogy tervezi a folytatást, az új kötetben az 1980-es szezonról fog szólni. Az 256 oldalas, 150 fotót tartalmazó könyv ajánlott fogyasztói ára 49,99 angol font.

Ehhez csak annyit tudnék hozzáfűzni, hogy könyv sikere azóta is töretlen, szinte mindenhol az eredeti áron, vagy annál drágábban árulják. Csakhogy nekem már birtokomban van egy 1970-es Autocourse, így még egy évkönyvre nincs szükségem.

f1_retro-1.jpg

Oldalszám: 256
Méret: 22 x 2 x 28 cm
Súly: 1,8 kg
Állapot: Egyszer olvasott, szinte hibátlan
Ár: 15.000 Ft

 

Lehrbrink-Schlegelmilch: Formula 1 World Champions

Szintén valamelyik Magyar Nagydíjon ismerkedtem meg a Forma-1 legendás fotósával Rainer W. Schlegelmichhel, és a fiával, Boris-szal. A beszélgetés során elmeséltem az apukának, hogy miként költöttem csóró főiskolásként egy vagyont a Formel 1 Fascination című könyvére, és mennyi kedvelem azóta is. Ugyancsak ekkor esett szó arról, hogy a TeNeues kiadó sajnos nem küld az Autósport és Formula magazinnak legújabb könyveiből. Rainer csak annyit mondott, hogy írjam meg a kiadónak, hogy beszéltem a két Schlegelmilchhel, a többit ők intézik. Úgy is lett: pár hét múlva megkaptam az első könyvet, melyet később másik kettő követett! A lapban ez jelent meg a Formula 1 World Champions című alkotásról:

A teNeues kiadó „futószalagon” gyártja a Forma-1 történelmét bemutató könyveket, hiszen a „The Golden Age of Formula 1” és a „Formula 1 The Roaring 70s” című kötetek után tavaly decemberben megjelent a „Formula 1 World Champions” című alkotás is. Ahogy a címből kiderül, ezúttal a sportág világbajnokait ismerhetik meg az olvasók a Rainer W. Schlegelmich (fotó) - Hartmut Lehrbrink (szöveg) szerzőpáros művéből. A kiadó követte az előző két kötet formátumát, ugyanis a 256 oldalas, 308 (közülük 247 színes) képet tartalmazó könyv mérete 27,5 x 34 centiméter, a súlya pedig közel három kiló! Akik eddig még keveset olvastak a Forma-1 koronázott királyairól, azoknak tökéletes kiindulópont az angol- és német nyelvű alkotás, de a sportág történelmét jól ismerők is valószínűleg szívesen lapoznak bele a könyvbe, hogy a kiváló minőségű és remekül összeválogatott képeket nézegessék. A nagyalakú mű megrendelhető a teNeues kiadó honlapjáról, fogyasztói ára 80 Euró.

Tehát egy igazi monstrummal van dolgunk, és épp emiatt kell lemondanom róla.

schlegelmilch-1.jpg

Oldalszám: 256
Méret: 27,5 x 3,2 x 34 cm
Súly: 2,9 kg
Állapot: Egyszer olvasott, szinte hibátlan
Ár: 12.000 Ft

Akik szeretnék megvásárolni valamelyik könyvet, kérem írjanak a gsuranyi kukac formula pont hu címre!

komment
süti beállítások módosítása